2020. július 25. szombat 21 óra

esőnap: július 26.

Eger, Líceum-udvar

Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: MY FAIR LADY
musical

Rendező: Radó Denise

Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My Fair Lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalion című drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozások című művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból.

A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.

A történet egyszerű, és rendkívül szórakoztató mind darab, mind musical formájában. Lizát, a kis virágoslányt az eső behajtja egy eresz alá, ahol a véletlen – vagy a sors – éppen Higgins nyelvészprofesszor és Pickering ezredes mellé sodorja. A két férfi – régi, kipróbált barátok – nem feltétlenül gentlemanokhoz illően, fogadást köt Lizára, melynek lényege, hogy Higgins, a megrögzött agglegény pár hét alatt az erős tájszólással és rossz grammatikával beszélő, közönségesen viselkedő lányból tökéletes „nyelvi megjelenésű” hölgyet farag. Megszokott öltözékének elvesztése, illetve a nyelvi órák lelketlen szigora nem kevés megaláztatással jár a lány számára, amit azonban a zene és a Shaw-i szellemesség rendre fel tud oldani. (A darab szövegkönyve csak lényegtelen elemekben tér el a Shaw-i műtől.) Oldás lehet az is, hogy a nézőtér együtt szurkol a lánynak, akár Higgins ellenében is, hogy sikerüljön felnőnie a túlzottan is nagy feladathoz, hiszen ha győz, győzelme valójában a professzor fölötti győzelem, tudatában annak, hogy átváltozása nem kevés áldozattal és személyiségének a részbeni feladásával jár. És Liza győz, egy egész úri társaságot sikerül „megtévesztenie” azzal, hogy ő született úrinő, egy igazi lady. De a győzelemből Higgins nem kíván részt adni neki, saját magának kebelezi be a sikert. Liza megérti, hogy ő csak egy emberi kísérlet tárgya volt, ezért elhagyja a professzor házát. Ekkor azonban Higginsnek is szembe kell néznie egy átváltozással: a megrögzött agglegény a nyelvórák során beleszeretett Lizába – az „általa formált nőalakba”. Liza végül visszatér hozzá (a Shaw-i megoldástól itt tér el leginkább a darab, a drámaszerzőnél ugyanis anyjához menekül vissza a lány), és boldogan omlik az agglegény karjába, akibe a tanórák során ő is beleszeretett.

Hogy minek köszönheti ez a darab példátlan sikerét? Talán, hogy a szövegkönyvet író Alan J. Lerner lényegében megtartja a fanyar Shaw-i színpad- és nyelvkezelést, így kerüli el, hogy cukrozottá váljék a történet. Ehhez a fanyarsághoz adja hozzá remek zenéit Frederick Loewe; a musicalben megszólaló dalok egytől egyig telitalálatok.

My Fair Lady
musical

Szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner
Zenéjét szerezte: Frederick Loewe
Versek: G. Dénes György Kossuth-díjas
Fordította: Mészöly Dezső
George Bernard Shaw színművéből és Gabriel Pascal “Pygmalion” c. filmjéből adaptálva,
az eredeti produkció rendezője: Moss Hart
A Színház a MY FAIR LADY c. musicalt a Tams-Witmark Music Library, Inc. (560 Lexington Avenue,
New York, NY 10022) céggel kötött szerződés alapján mutatja be.

Henry Higgins – Kautzky Armand Nádasdy-díjas
Pickering ezredes – Bartus Gyula Jászai Mari-díjas
Eliza Doolittle, virágáruslány – Papp Barbara
Mrs. Higgins – Somfai Éva
Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője – Németh Gabriella
Alfred P. Doolittle, csatornatisztító – Katkó Ferenc
Freddy Eynsford-Hill – Puskás Dániel
Mrs. Eynsford-Hill – Nagy Erika
Harry – Szász Borisz szh.
Jamie – Berta János
George, kocsmáros – Hodu József
Lord Boxington – Dina Norbert
Lady Boxington – Galambos Hajnalka
Charles, komornyik – Szabó Zoltán
Első csavargó – komorna – Gábor Anita
Második csavargó – Lévai Attila
Harmadik csavargó – Árvavölgyi Patrik
Továbbá: Fejes Katica, Fónagy Jázmin szh., Földes Roxána, Juhos Marcell, Kerek Vivien, Kopanyicza András, Korom Gábor, Kiss Viktória szh., Lehoczki Orsolya szh, Medovarszki Petra, Fazekas Döníz szh., Nádra Kitti, Nyul Zoltán Bence, Laszkó Viktor szh.,Szojka Cinthia Daniella, Thomas-Ónodi Lili Róza

Folk & Roll formáció: Drimba Máté, Móricz Bence, Szilágyi András
Énekkari tagok: Fodor Emília (szoprán), Sélleiné Kraszkó Márta (szoprán), Sutóczki Miklós (basszus), Szák Kocsis Péter (basszus)

Zenekar: vezényel: Rázga Áron

Billentyűs hangszerek: Gál Csaba, Hegedű: Vincze Eszter/Benedekfi Zoltán, Hoffmann Ágnes, Szomorné Budai Mariann, Cselló:Juhász Edit, Fuvola: Kaczkó Gabriella, Klarinét: Bogdán Gábor, Kocsis Gábor, Trombita: Bíró Tamás, Resetár Attila, Harsona: Szűcs Csaba, Nagybőgő: Hamza Lenke/Marjovszky Endre

Ütő: Halász Illés

Súgó: Veselényi Orsolya
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlet-jelmeztervező: Húros Annamária
Korrepetitor: Galambos Hajnalka
Koreográfus asszisztens: Lehoczki Orsolya szh.
Rendezőasszisztens: Németh Gabriella
Koreográfus: Sebestyén Csaba Harangozó Gyula-díjas
Rendező: Radó Denise Jászai Mari-díjas